A műhelyünkben elkészült legutóbbi portréfestmény:

Férfi portré (2014)

A képet évtizedeken át összehengerelve tárolták, a hengerelt festmény azonban megnyomódott, a festett oldalon  sérülések keletkeztek. Így került a műhelyünkbe Basch Andor alkotása feszítés nélkül, pergő festék -és alapozóréteggel.

 A festmény konzerválása és vasalása után, az eredeti alapozó színéhez hasonló szürke tömítést alkalmaztunk.

A hiányok gondos kitömítése után rendkívül aprólékos retusálás következett, melynek eredményeképpen a kompozíció egységessé, a kép újra élvezhetővé vált.

A vászonra készült festmények esetében gyakori sérülés, a hordozó szakadása, roncsolódása. Ezeket a jelenségeket nem csak a helytelen tárolási körülmények idézhetik elő, olykor előfordul, hogy a vakkeretre feszített  vászonban - a feszítés során - feszültségek alakulnak ki. Amikor az anyag szerkezete gyengébb (például vékony szálakból szőtt vászon esetén) hasadások alakulnak ki a festményen.

A vászon hiányát okozhatja mechanikai hatás is. A hordozó hiányait mindkét esetben pótolni kell, az eredetihez hasonló szövésű, szálsűrűségű vászondarabbal.

Vannak azonban olyan esetek is, amikor a vászon széthasad ugyan, de nem keletkezik hiány. Ekkor az eredeti hordozó élberagasztása, hátoldali megerősítése, megfelelő megoldást jelent.

Ismét egy izgalmas feladatot kaptunk: egy sorozat elkészítésével bízták meg a Faberart Művészeti Műhelyt. Akvarell technikával készítettünk festménymásolatokat, amelyek mindegyike mozgalmas tengeri csatajelenetet mutat be. Külön kihívást jelentett a csodaszép faragott hajók megjelenítése, kis méretben.

Gyakran előfordul, hogy egy festmény az évek alatt nagyon rossz állapotba kerül, aminek következtében a festő által megálmodott látvány élvezhetetlenné válik. Ilyenkor a restaurálás az egyetlen módja annak, hogy a festmény újra visszakapja régi esztétikai értékeit.

A legutóbbi munkánk esetében is ez történt. A festékréteg nagymértékben hiányos volt, így a kompozíció helyenként kivehetetlenné vált.

A pergő részek megkötését és a szennyeződés eltávolítását követően, tömítettük a hiányokat.

A lakkozást követte az aprólékos retusálás, amelynek következtében a kompozíció ismét értelmezhetővé, a látvány pedig élvezhetővé vált.

A sárga szennyeződéstől megszabadulva, fellélegzett az orgonacsokor.

Diószeghy László
(Sepsiszentgyörgy, 1877. június 19. – Borosjenő, 1942. február 18.) magyar festő, lepkegyűjtő, rovartani szakíró.

Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön végezte, majd a budapesti és a müncheni szépművészeti akadémiára került. Pályáját mint tájképfestő kezdte, kora impresszionista festményeit többször kiállította a budapesti Nemzeti Szalonban, Aradon, Nagyváradon és Kolozsvárt. Templombelsőket is festett, 1 arcképfestményt és három akvarell tájképét őrzi a Székely Nemzeti Múzeum.

A közelmúltban két nagyon rossz állapotú portré került a Faberart Művészeti Műhelybe. Mindkét festményt Diószeghy készítette 1906-ban. A női portré utolsó pillanatban került restaurátorhoz, mivel a festékréteg sok helyen elvált a hordozótól, továbbá a sötét színekkel festett részeken nagy felületű kipergések voltak.

Aprólékos munkával meg lehetett kötni a levegőben lévő festékszigeteket, majd ezután lehetett megkezdeni a festett felület tisztítását.

A szürke koszréteg alól gyönyörűen megfestett arc bukkant elő.

A tisztítást követően a festményt konzerválni kellett, majd sor kerülhetett a hiányok pótlására. Végezetül az esztétikai helyreállítás következett:

Említést érdemel a festmény díszkerete is, amelynek hiányai szintén kiegészítésre kerültek.

A portré párdarabja kevésbé rossz állapotban került hozzánk. Mégis nagy változáson ment keresztül a restaurálás befejezésére.

Megkaptunk két fekete-fehér fotót:

Az elkészült portré:

Restaurálás előtt:

A restaurált állapot:

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem dísztermébe kerül Balló Ede: Eötvös Loránd portréjának másolata. A teljes díszítmény várhatóan augusztus közepére készül el.

A műhelyünkben ezidáig restaurált festmények többsége, a XIX., illetve a XX. században keletkezett, ezért is volt különleges számunkra  a legutóbbi munkánk. Ez év elején a Faberart Művészeti Műhelybe egy, feltehetően a XVIII. század elején készült, Bogdány Jakab festményt szállítottak, a Pécsi Janus Pannonius Múzeumból. A madarakat ábrázoló, nagy méretű olajfestmény, az idők során igen rossz állapotba került.

A másodlagos vászonhordozó és az eredeti vászon sok helyen elvállt egymástól, a kép legtöbb részét átfestették, illetve a festett felületet borító lakkréteg besötétedett.

A festmény restaurálását számos fotótechnikai vizsgálat előzte meg. Így pontosabb képet kaphattunk az átdolgozások mértékéről és helyéről.

A lumineszcens felvételeken látható sötét foltok, az eredeti festményre került, későbbi "javításokat" mutatják.

Az átfestések eltávolítását követően, lebontottuk a másodlagos vászonhordozót.

Ezután konzerváltuk a festményt. Mivel az eredeti hordozót csonkították, indokolt volt a dublírozás. Ennek során, az eredeti festmény hátoldalára, vákuumasztalon lenvásznat vasaltunk fel.

A dublírozott festmény hiányait tömítettük, majd sor került az esztétikai helyreállításra. A retusálásnál arra törekedtük, hogy az eredeti kopott felületet - fokozatosan javítva - egységes, élvezhető látványt kapjunk.

A restaurált festmény a Siklósi Vár állandó kiállításán, 2011. május 26-tól tekinthető meg.

A 2011-es évben megújult weboldllal vár minden érdeklődőt a Faberart Művészeti Műhely.

    Az év utolsó munkája, a Faberart Művészeti Műhelyben, egy papír hordozóra festett olajkép restaurálása volt. A papír rendkívül érzékeny festményhordozó, a legkisebb pára-, illetve hőmérsékletkülönbség hatására meghullámosodik.

A fiatal fiú portréja esetében a papírt vakkeretre ragasztották, ehhez feltehetően csonkították is a festményt, mivel meglévő díszkeretbe illeszkedő vakkeretet használtak. Ez a merevítés enyhítette ugyan a hullámosodást, de nem szüntette meg teljesen.

restaurálás előtti állapot (kutatóablakokkal)

A restaurálás során a papír simítására is nagy hangsúlyt fektettünk, a préselés mellett a, festmény hátoldalához (ragasztás nélkül) egy légkamrás műanyaglapot illesztettünk, amely szigetelőréteget képez. A vakkeretet egy függőleges merevítővel láttuk el, hogy a hordozót egyenesen tartsa.

A retsaurálás többi folyamata a vászonra festett képekkel megegyezően zajlott, a felület feltárását követően, tömítettük, majd retusáltuk a portrét.

Restaurált állapot

A pára és a rossz tárolási körülmények igen nagy mértékben károsítják a műtárgyakat. Szerencsére a restaurálás erre is megoldást jelent, még a felhólyagosodott festékréteget is visza lehet rögzíteni a vászonhordozóhoz.

 Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2010. június 29-én 18 órakor a Kincsem Park Panoráma Éttermébe.

Sokat lehet változtatni egy vendéglátó intézmény belső megjelenésén egy jól megválasztott dekorációval. A Faberart Művészeti Műhelyben ismét elkészült két festmény, melyeket hordozható alapra festettünk, ezáltal zavartalan volt a létesítmények működése. A felszerelés pedig mindössze egy-két órát vett igénybe. A látvány pedig ezután csalogató lehet a vendégek számára.

Időközben elkészült a festmény a képek az átvételi, illetve a restaurált állapotot mutatják.

Egy kép helyreállításának legizgalmasabb pillanatai közé tartozik, amikor egy megfejtésre váró kérdéssel találja szemben magát a kiváncsi restaurátor. A gitározó nőt ábrázoló festmény nemrégiben került a Faberart műhelyébe és rossz állapotán túl, tartogatott még egy meglepetést. Az elkoszolódott felületen ugyanis nem lehetett szabad szemmel szignót, azaz a festőművész kézjegyét kivenni. A fotózások során azonban egyre inkább kirajzolódott egy töredékes aláírás, így kezdetét vette az izgalmas játék a lehetséges alkotók felkutatására.

A vizsgálódásunk eredménye szerint a festményt feltehetően Brettschneider Rudolf festette. Ez azonban még csak feltevés, de mindenképpen segítségére lehet egy értékbecslő szakember számára, aki határozottabb választ tud adni a festő kilétére.

Az étterem falára táblákra festett afrikai állatok és életképek kerültek. A kifeszített bőr (mely szintén festett) is a szavannák hangulatát hivatott visszaadni.